A jelnyelvi szlengszótár szócikkeinek felépítése csak részben illeszkedhet a klasszikus nyomtatott szótárak szócikkeinek felépítéséhez. A szócikkekben szerepel a szleng jel neve, videofelvétel a jelről, a szleng jel neutrális párjának neve (amennyiben van), és erről videofelvétel, a szófaj, a jelentésárnyalat (ahol megállapítható), és mind a szleng jelet mind annak neutrális párját tartalmazó példamondatok.
Lesznek olyan szócikkek, ahol a szleng jel neutrális párja a jelentésmegadásban segít, lesznek olyan cikkek, ahol a neutrális pár csak a kontraszt miatt szerepel, és lesznek olyan szócikkek is, ahol nem lesz a szleng jelnek neutrális párja, itt a példamondat segít majd a jelentésmegadásban.
Mivel a hangzó és a jelnyelvi szleng csak részben fedi egymást, adódnak fordítási problémák. Előfordulhat, hogy a szleng jelnek van szleng párja a hangzó nyelvben, viszont előfordulhat, hogy csak körülírással adható meg a jelentése, ilyenkor pedig nehezen érzékeltethető a fordításban a stílusárnyalat, viszont reményeim szerint a példamondatok majd segítenek ezeket a problémákat megoldani, hiszen a példáknak köszönhetően lehetőség van kontextusba helyezi magukat a jeleket, így a fordításbeli problémák ellenére is meggyőző lesz az, hogy az adott jel a jelnyelvben szlengnek minősül.
A szótárban igyekszem minél több jelet feldolgozni, a korpuszba jelkapcsolatokat, idiómákat is beleveszek. A jelnyelvi szótárakra általában jellemző, hogy a szavakat tematikus csoportba rendezve dolgozzák fel. Ennek az az előnye, hogy egyszerűbben áttekinthetők egy-egy témakör szavai, viszont mindig felveti azt a problémát, hogy bizonyos elemek nem férnek bele egy kategóriába sem, így általában születik egy „egyéb” kategória. Ezt elkerülendő a jelnyelvi szlengszótár a szócikkeket alfabetikus sorrendben dolgozza fel. Úgy gondolom, mivel minden egyes elem kereshető, a tematikus csoportosítás hiánya nem jelenthet problémát.
A szótárban használt rövidítések a következők:
ált. = általában
átv = átvitt, képes értelemben
biz = bizalmas(kodó)
cig. = cigány
durva = durva, bántóan közönséges
fn = főnév
fn-i = főnévi
gúny = gúnyos
gyak. = gyakran, gyakori
ige = ige
ill. = illetve
in = igenév
isz indulatszó
kny. = köznyelvi
ld. = lásd
mn = melléknév
mn-i = melléknévi
msz = mondatszó
nm = névmás
nyj. = nyelvjárás(i)
pej = rosszalló, elítélő, pejoratív
ritk = ritka, kevéssé használt
ritk. = ritkán
szakny-i = szaknyelvi, vmely szaknyelvben használatos
szép = szépítő, körülíró, eufemisztikus
Szh = szóláshasonlat
Szi = szállóige
Szj = szójárás
ti. = tudniilik
tkp. = tulajdonképpen
tréf = tréfás
tréf. = tréfásan
ua. =ugyanaz
ún. = úgynevezett
v. = vagy
v- (vki, vmi stb.) = vala- (valaki, valami stb.)
vö. = vesd össze
